Ha az elmúlt években kezdtél WordPress oldalt szerkeszteni, akkor szinte biztos, hogy már találkoztál a Gutenberg nevű szerkesztővel, még ha nem is tudtad, hogy így hívják. Ez a modern, blokkokra épülő felület ma a WordPress alapértelmezett szerkesztője, és gyökeresen megváltoztatta, hogyan készítünk bejegyzéseket és oldalakat.

A Gutenberg, hivatalos nevén a blokkszerkesztő, a WordPress tartalomkészítő felülete, amelyben az oldalakat különálló, mozgatható elemekből, úgynevezett blokkokból építed fel. Minden egyes bekezdés, kép, cím vagy gomb egy külön blokk, amelyet szabadon rendezhetsz, testreszabhatsz és áthelyezhetsz. Ez a megközelítés sokkal vizuálisabb és rugalmasabb, mint a régi szerkesztő.

Ebben az útmutatóban közérthetően, kezdőbarát módon nézzük meg, mi is pontosan a Gutenberg, hogyan működnek a blokkok, miben más, mint a korábbi szerkesztő, és hogyan hozd ki belőle a legtöbbet. A cél, hogy a végére magabiztosan mozogj a blokkszerkesztőben, és élvezd a benne rejlő szabadságot.

Mi az a Gutenberg blokkszerkesztő?

A Gutenberg a WordPress alapértelmezett szerkesztője a 2018 végén megjelent 5.0-s verzió óta. Ekkor váltotta le a korábbi, egyszerű szövegszerkesztőre emlékeztető megoldást, és hozott egy teljesen új megközelítést a tartalomkészítésbe.

A lényege a blokk fogalma. A régi szerkesztőben egyetlen nagy szövegdobozba írtál mindent, a Gutenbergben viszont minden tartalmi elem egy önálló blokk. Egy bekezdés egy blokk, egy kép egy másik, egy címsor egy harmadik, és így tovább. Ezeket a blokkokat külön-külön mozgathatod, formázhatod és állíthatod be, ami sokkal nagyobb szabadságot ad az elrendezésben.

A blokkok másik nagy előnye, hogy külön-külön újrahasznosíthatók és átrendezhetők, így egy meglévő tartalom átalakítása is sokkal gyorsabb. Ez a szemlélet közelebb hozta a tartalomkészítést ahhoz, amit a felhasználó a végén lát. Ahelyett, hogy fejben kellene elképzelned, hogyan fog kinézni a kész oldal, a Gutenbergben nagyjából úgy látod, ahogy a látogató is látni fogja. Éppen ezért különösen barátságos a kezdők számára.

Hogyan működnek a blokkok?

A blokkok a Gutenberg építőkövei, és a rendszer ereje éppen a sokféleségükben rejlik. Gyakorlatilag minden, amit egy oldalra tehetsz, egy blokk formájában érhető el.

A leggyakoribb blokktípusok közé tartozik a bekezdés, a címsor, a kép, a lista, a galéria, a videó és a gomb. Ezeken felül a bővítmények rengeteg további blokkot adhatnak, például űrlapokat, árlistákat vagy egyedi elemeket. Így a lehetőségeid gyakorlatilag korlátlanok.

A blokkokat egy plusz gombbal szúrod be, majd szabadon áthelyezheted, átrendezheted vagy törölheted őket. Minden blokknak megvannak a saját beállításai: egy képnél például állíthatod a méretet és az igazítást, egy szövegnél a betűméretet és a színt. Ez a fajta finomhangolás korábban csak komolyabb technikai tudással volt elérhető. Ma viszont bárki, néhány kattintással eljátszhat az elrendezéssel, és azonnal látja az eredményt, ami sokkal magabiztosabbá teszi a szerkesztést.

A Gutenberg felülete röviden

Amikor megnyitsz egy bejegyzést vagy oldalt szerkesztésre, a Gutenberg felülete három fő részre tagolódik. Ezt érdemes ismerni, hogy magabiztosan mozogj benne.

A felső eszköztár tartalmazza a legfontosabb vezérlőket: itt szúrhatsz be új blokkot, vonhatod vissza a műveleteket, menthetsz piszkozatot, tekintheted meg az előnézetet, és innen teszed közzé a tartalmat. Az oldalsó panel a beállításokat mutatja, méghozzá két szinten: a teljes bejegyzés beállításait és az éppen kijelölt blokk beállításait. A középső, nagy tartalmi terület pedig maga a munkafelület, ahol a blokkokból felépíted az oldalt.

Hasznos funkció a listanézet, amely áttekinthető listában mutatja az oldal összes blokkját, így könnyen navigálhatsz egy hosszú tartalomban. A gyakorlott szerkesztést segíti a zavarmentes mód is, amely elrejti a felesleges felületi elemeket, hogy csak az írásra koncentrálhass. Ezek a nézetek együtt sokat könnyítenek a hosszabb tartalmak kezelésén.

Gutenberg vagy a régi szerkesztő?

Sokan, akik évekkel ezelőtt kezdték a WordPresst, még emlékeznek a klasszikus szerkesztőre, amely egyetlen szövegdobozból állt, hasonlóan egy szövegszerkesztő programhoz. A váltás után volt, akinek hiányzott a régi, megszokott felület, ezért érdemes tisztázni a különbséget.

A klasszikus szerkesztő egyszerű volt, de korlátozott: az összetettebb elrendezéseket csak nehézkesen, gyakran kódolással lehetett létrehozni. A Gutenberg ezzel szemben vizuális és rugalmas, a médiaelemeket natívan kezeli, és sokkal könnyebben építhetsz vele igényes elrendezéseket. Aki ma kezd bele a WordPress használatába, annak egyértelműen a blokkszerkesztő a jövő. A tanulási görbéje ráadásul kifejezetten enyhe, mert a legtöbb művelet vizuálisan, kattintással elvégezhető, kód nélkül.

Akinek valamiért mégis a régi felületre van szüksége, egy külön bővítménnyel visszaállíthatja a klasszikus szerkesztőt. Ez azonban ma már inkább átmeneti megoldás, hiszen a fejlesztés iránya és a legtöbb új funkció a Gutenbergre épül. Egy új WordPress oldal esetén szinte mindig a blokkszerkesztő a logikus választás.

Sablonok, minták és teljes oldalszerkesztés

A Gutenberg nem áll meg az egyes blokkoknál, hanem komolyabb eszközöket is ad a kezedbe. Az egyik leghasznosabb a minták rendszere, amely előre megtervezett blokk-elrendezéseket kínál, például kész szekciókat, árlistákat vagy bemutatkozó blokkokat. Ezeket egyetlen kattintással beillesztheted, majd a saját tartalmadra cserélheted, ami rengeteg időt spórol.

Szintén hasznosak az újrafelhasználható blokkok, amelyekkel elmenthetsz egy blokk-kombinációt, és bárhol újra felhasználhatod. Ha például van egy állandó felhívásod, amelyet több oldalon is megjelenítesz, elég egyszer elkészítened, és onnantól bárhol beillesztheted. Ha pedig módosítod, a változás minden előfordulásnál automatikusan megjelenik, ami rengeteg utólagos munkát megspórol.

A Gutenberg legmodernebb iránya a teljes oldalszerkesztés, amely a blokkalapú témákkal együtt működik. Ilyenkor nemcsak a tartalmat, hanem az egész oldal felépítését, például a fejlécet és a láblécet is blokkokból, ugyanabban a felületben alakíthatod. Ez a megközelítés a klasszikus, sablonokra épülő logika helyett egységes, vizuális szerkesztést kínál az egész oldalra. Így ugyanabban a felületben, ugyanazzal a logikával alakíthatod az egész webhelyet, ami sokkal átláthatóbbá teszi a munkát.

Gutenberg vagy oldalépítő bővítmény?

Gyakori kérdés, hogy a Gutenberg mellett szükség van-e egyáltalán külön oldalépítőre. A válasz a céljaidtól és az igényeidtől függ, és mindkét megoldásnak megvan a maga helye.

A Gutenberg mára rengeteget fejlődött, és a legtöbb tartalom, blog és egyszerűbb oldal esetén tökéletesen elegendő, ráadásul beépített, tehát nem lassítja felesleges kód az oldalt. A dedikált oldalépítők, mint az Elementor, viszont még részletesebb, pixelpontos vizuális szerkesztést és gazdagabb kész elemkészletet kínálnak, ami összetettebb, egyedi dizájnoknál lehet előnyös.

A gyakorlati tanács: ha most kezded, érdemes először a Gutenberggel megismerkedni, mert ingyenes, beépített és folyamatosan fejlődik. Ha később úgy érzed, hogy a projekted igényesebb vizuális szerkesztést kíván, mindig továbbléphetsz egy oldalépítőre. A bejegyzések és a blog írásához pedig szinte mindig a Gutenberg a legkényelmesebb és leggyorsabb megoldás.

Hasznos tippek a Gutenberghez

Néhány apró trükkel sokkal gördülékenyebbé teheted a munkát a blokkszerkesztőben. Az egyik legpraktikusabb a perjel parancs: ha egy üres blokkban beírsz egy perjelet, majd a blokk nevének elejét, azonnal beszúrhatod a kívánt elemet, anélkül hogy a plusz gombot keresgélnéd. Ez felgyorsítja az írást.

Hasznos a listanézet is, amely áttekinthetően mutatja az oldal összes blokkját. Egy hosszú bejegyzésnél így könnyedén ugorhatsz a megfelelő szakaszhoz, vagy rendezheted át a nagyobb egységeket. Szintén sokat segít a piszkozat gyakori mentése és az előnézet használata, hogy lásd, pontosan hogyan fog kinézni a kész tartalom.

Végül érdemes megismerkedni a billentyűparancsokkal, például a visszavonással és az újbóli végrehajtással, valamint a több blokk egyszerre történő kijelölésével. Ezek elsőre apróságnak tűnnek, de rendszeres szerkesztésnél rengeteg időt spórolnak. A blokkszerkesztő igazi ereje éppen abban rejlik, hogy minél többet használod, annál gyorsabb és kényelmesebb lesz vele a munka.

Röviden a Gutenbergről

A WordPress Gutenberg, vagyis a blokkszerkesztő, a WordPress 2018 óta alapértelmezett tartalomkészítő felülete, amelyben az oldalakat különálló, mozgatható blokkokból építed fel. Minden tartalmi elem, legyen az bekezdés, kép, címsor vagy gomb, egy önálló blokk, amelyet szabadon rendezhetsz és testreszabhatsz. Ez a vizuális, rugalmas megközelítés sokkal közelebb hozza a szerkesztést a végeredményhez, mint a régi klasszikus szerkesztő.

A blokkok mellett a Gutenberg olyan hasznos eszközöket is kínál, mint a kész minták, az újrafelhasználható blokkok és a teljes oldalszerkesztés, amely a blokkalapú témákkal az egész oldal felépítését is blokkokból teszi kezelhetővé. A legtöbb tartalomhoz és bloghoz a Gutenberg önmagában is bőven elég, egy külön oldalépítő pedig csak az igényesebb, egyedi dizájnoknál válik indokolttá. Aki megismerkedik a blokkszerkesztő logikájával, az gyorsan, kényelmesen és programozói tudás nélkül képes szép, jól felépített oldalakat készíteni. Érdemes tehát időt szánni a megismerésére, mert a befektetett néhány óra a mindennapi szerkesztésben sokszorosan megtérül.

GYIK – Gyakori kérdések a Gutenbergről

Vissza tudok váltani a régi szerkesztőre?

Igen, ha ragaszkodsz a megszokott felülethez, egy külön bővítménnyel visszaállíthatod a klasszikus szerkesztőt. Ez azonban ma már inkább átmeneti megoldás, mert a WordPress fejlesztése és a legtöbb új funkció a Gutenbergre épül. Hosszú távon érdemesebb megismerkedni a blokkszerkesztővel, hiszen a jövő egyértelműen efelé mutat, és a régi szerkesztő támogatása idővel háttérbe szorul.

Nehéz megtanulni a Gutenberg használatát?

Egyáltalán nem, sőt sokan éppen azért szeretik, mert kezdőbarát. A blokkok logikája intuitív: beszúrsz egy elemet, kitöltöd tartalommal, és szabadon áthelyezed. Néhány perc kísérletezés után a legtöbben belejönnek. A kezdeti idegenkedés általában abból fakad, hogy más, mint a megszokott szerkesztő, de aki ad neki egy esélyt, az hamar megszereti a rugalmasságát és a vizuális szerkesztés kényelmét. Segít az is, hogy létezik hivatalos próbafelület, ahol kockázat nélkül kísérletezhetsz a blokkokkal.

Kell hozzá oldalépítő bővítmény, vagy elég a Gutenberg?

A legtöbb esetben a Gutenberg önmagában elegendő, különösen blogokhoz, bejegyzésekhez és egyszerűbb oldalakhoz. Mivel beépített, nem terheli felesleges kód az oldalt, és folyamatosan fejlődik. Egy dedikált oldalépítő akkor válik indokolttá, ha nagyon részletes, pixelpontos vizuális szerkesztésre vagy összetett egyedi dizájnra van szükséged. Kezdésnek mindenképpen érdemes a beépített megoldással próbálkozni, és csak később dönteni az esetleges bővítésről.